Traffipax: ha a hatóság kifut a határidőből, vagy rossz a kép, megúszható a fizetés

Az esetek jelentős részében az autósoknak nem kell kifizetniük a gyorshajtás miatt kapott bírságot, ha a hatóság kifut a határidőből, vagy bebizonyosodik, hogy a fénykép nem felel meg az előírásoknak.

Az országban tavaly több mint félmillió esetben szabtak ki közigazgatási bírságot gyorshajtókkal szemben, ezek közül azonban információink szerint 125 ezer ügy végül „elhalt”, azaz nem kellett befizetni a büntetést. Úgy tudjuk, a sebességtúllépések jelentős része azért maradt büntetlenül, mert az elcsípettek eredményesen fellebbeztek.

Közlekedési ügyekben járatos ügyvédek szerint megszüntetik például az eljárást akkor, ha a gyorshajtás tényét megörökítő felvételeken nem látható egyértelműen a sebességkorlátozást előíró közlekedési tábla, de akkor is van esély a határozatok támadására, ha a rendszám nem látszik pontosan. (Bár ez utóbbi kétesélyes, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy rendszámtöredék és egyéb jegyek alapján is azonosítsanak egy-egy kocsit a nyilvántartás adatai alapján.)

Ennél is gyakoribb azonban, hogy a hatóság – éppen a százezer számra érkező ügyek miatt –, kifut a határidőkből. A bírság kiszabásáról kilencven nap (korábban hatvan nap volt a határidő) alatt kell dönteni, legkésőbb az utolsó napon postára is kell adni a határozatot. Ha ez nem történik meg, az eljárást meg kell szüntetni. (Ha ezt nem teszi meg a hatóság, ez bombabiztos indoka a határozat megtámadásának.)

Fellebbezés esetén az első fokú eljárást hat hónapon belül le kell zárni, ezt információink szerint szintén sokszor nem tudják tartani. Olyannyira, hogy éppen ezért olyan esetek is vannak, hogy az egyébként szabályos eljárást is megtámadják, arra számítva, hogy kicsúszik az ügy a határidőből, s így végül semmis lesz a bírság.

A sztrádán 175-tel

A rendőrség rendszeresen közreadja, hogy az adott időszakban mennyivel hajtottak a legnagyobb sebesség-túllépésen kapott autósok. Májusban Baranyában lakott területen kívül az a sofőr állította fel a rekordot, aki az M60-as autópályán az ott megengedett 100 km/h helyett 175 km/h sebességgel haladt. Kilencvenezer forintra bírságolták. Lakott területen belül, tehát ott, ahol legfeljebb csak 50-nel lehet haladni, egy Bodogasszonyfán lefotózott ámokfutó autós vitte el a pálmát májusban, aki 102-vel repesztett. Neki ugyancsak egy kilencvenezer forintos csekk volt a jutalma. A tavaly elcsípett gyorshajtók közül a legsebesebbet az autópályán fotózták le a rendőrök: az illető az ott megengedett 90 helyett 183-mal hajtott a sztráda baranyai szakaszán. Az abszolút rekordot egyébként egy 197-tel lefotózott sofőr tartja, aki még 2010-ben állította a csúcsot.

Tizenöt napon belül

A közigazgatási eljárás során az érintetteknek a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálatához kell címezniük beadványaikat (9701 Szombathely, Külső-Söptei út, Pf. 53.) Telefonon a 06-94/515-230-as hívószámon kérhető információ, itt jelezhető az iratbetekintés igény, továbbá tájékoztatást adnak a jogokról és kötelezettségekről, illetve arról, hogy az iratok, a lakcím vagy székhely szerint illetékes rendőrkapitányságon mikor tekinthető meg.

A megbüntetett akkor mentesülhet, ha okirattal igazolni tudja, hogy a szabályszegés idején a gépjárművet nem ő használta. A határozat ellen fellebbezés nyújtható be 15 napon belül. Ez nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet. Az eljárás lefolytatásáért illetéket kell fizetni, a bírság függvényében 5-12 ezer forint közötti összeget.

Tilosból mérnek, éjjel is látnak – tények és tévhitek

A gyorshajtók lefülelését célzó rendőrségi módszereket illetően több legenda is elterjedt, ezeket azonban hivatalosan is cáfolták.

- Nem igaz többek között, hogy különféle tárgyakba épített traffipaxokat használnának. Azaz nincsenek szalagkorlátokba, kukákba, közlekedési lámpákba rejtett sebességmérők. Az autópályák mentén viszont néhány helyen már működnek fix, „dobozos” traffipaxok. (Információink szerint az M6/M60-ason ilyenek nincsenek.)

- Nem igaz az sem, hogy a felvételeket utólag manipulálnák. Erre technikai lehetőség sincs, az informatikai rendszer ugyanis zárt.

- A tévhitek közé tartozik, hogy a rendőrségi berendezések éjjel nem tudnak működni. Tudnak. Ugyan nem az összes használatban lévő traffipax képes erre, de vannak olyan készülékek, amelyek éjjel is látnak.

- Igaz viszont az a vélekedés, hogy ott is feltűnnek traffipaxok, ahol azt előre nem jelentik be. Ugyan a települési terv valóban előre rögzített (amit lapunkban is rendszeresen közzé teszünk), de váratlan helyzetekben, például ha valahol megnő a forgalom, attól bármikor eltérhetnek.

- Információink szerint szintén nem legenda, hogy a sebességmérőket ráhagyással állítják be: általában tíz százalékkal nagyobb sebességnél kezdenek mérni, mint az adott helyen megengedett. (De vigyázat: nem érdemes „centizni”, mert a kocsik sebességmérői általában csalnak, s nem pontosan a valós sebességet mutatják.)

- Végül pedig igaz az is, hogy olyan helyekről is fotózhatnak, és fotóznak is, ahova civilek nem hajthatnak be, vagy nem állhatnak meg. Például járdáról vagy olyan területről, amit csak a záróvonalat átlépve közelíthetnek meg.