A legelső magyarok

Ki tette le az első magyar jogosítványt?

Az akkori nevén motoros hintó névre is hallgató első gépjárművek a XX. század fordulóján szelték át az utakat az egész világon. A dokumentációk szerint a világ első autóbalesete 1896 augusztus 17-én következett be London városában. Egy 44 éves hölgy, Bridget Driscoll nevű lányával vágott át a Chrystal Palace-hoz közeli úton, mikor is egy, a szemtanúk elmondása alapján „őrületes gyorsasággal” haladó autó elütötte. Driscoll életét vesztette. Az őrületes gyorsaság pedig 6,4 kilométer/óra volt.

A bíróságon hat órán át tanakodtak az ügyön. A vezetőt végül felmentették, véletlen baleset és nem szándékos gyilkosságként zárták le az ügyet. A feljegyzések alapján a bíró a tárgyalást követően bejelentette: „Soha többé nem fordulhat elő ilyen eset.”

A legelső magyar autóbaleset

A magyar közlekedéskrónika feljegyzései alapján az első balesetet Czolits János utcaseprő szenvedte el, aki ugyan észlelte a kocsizörejt, már hozzászokott, hogy a lovak kikerülik az embereket, és nem lépett odébb mikor Törley József pezsgőgyáros elgázolta autójával. Törley egyszerűen megtérítette a munkás háromnapi munkabérét, és ezzel a Rákóczi úti baleset, törvények hiányában, angolosan el lett rendezve.

A sorozatos gázolások miatt 1900-ban a nyugat-európai nemzetek egyre elkezdték megalkotni különrendeleteiket a közlekedés rendszabályozására. Hazánkban a legelső „forgalmi szabályrend” 1901-ben Radnai Béla, Budapest főkapitánya keze által került megalkotásra. A szabályrend többek között megszabta, hogy „automobillal tilos gyorsabban hajtani, mint biciklivel”.

Sőt, némely utcákban a gyalogosok sebességével azonos gyorsaságot határoztak meg. Ugyanezen rendelet már előzetes átnézéshez kötötte az automobilok használati engedélyének kiadását, valamint létrejött az azok vezetésére szolgáló „automobilvezetői” jogosítvány. A legelső év 1901 volt: ekkor összesen 38 forgalmi engedélyt és 49 vezetői igazolványt adtak át a vezetőknek. Az 1-es jelölésű rendszám gróf Esztereházy Mihály Mercedes autómobiljára került.

A legelső vezetői vizsga

Az első ünnepélyes keretek közt megrendezett vezetői vizsga helyszínéül a mai Városliget szélén, a Liget fasor valamint az Aréna út sarkán található egykori Velodrom garázsa szolgált. A kapitányság képviselői és cigányzene fogadta a vizsgázni vágyókat.

Maga a vizsga műegyetemi oktatók előtt zajlott. Az elméleti kérdések után további vizsgaanyagként a tolatva, hátrafelé jobbra-balra kanyarogva vezetés valamint a szlalomozás is megjelent. A vizsgázónak próbautat kellett tennie a forgalomban, melynek útvonala a Baross tér – Rákóczi út – a Körút – a Király utca és végezetül a fasor volt.

A legelső jogosítványt Faragó István alkalmazott sofőr kapta. Szintén vizsgázott Törley József pezsgőgyáros és sofőrje is. Az első vizsgán nem buktattak meg senkit sem. Az 1910-es évben pontosan 1047 automobil közlekedett hazánk útjain.

A vezetők szervezett állami képzése 1912-ben valósult meg.